Erdődy-kastély - Vép - KASTELYOK.COM

Erdődy-kastély

A kastély építésének pontos története kevésbé ismert, azt azonban tudjuk, hogy az idők folyamán nem egyszer átépítették, és gazdát is cserélt. Több neves történelmi személlyel is kapcsolatba került az épület: Bakócz Tamás és az Erdődy család mellett a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, valamint Bercsényi Miklós és Széchenyi István neveit említhetjük.A történelmi források szerint 1378-tól több mint száz éven keresztül a monyorókeréki Ellerbach család Vép birtokosa. A család utolsó, pazarló életmódot élő sarja egy kölcsönszerződés értelmében Erdődi Bakócz Tamást, a későbbi esztergomi érseket és unokaöccsét, Erdődy Pétert nevezte meg örökösének. Ezért láthatjuk a jelenlegi kastély kapubejárata felett egy kőből faragott Bakócz-címert, mely pecsétgyűrűjének a nagyítása.Bakócz Tamás a teljes vagyonát a halála után Erdődy Péterre hagyományozta. Így lettek az Erdődy család tagjai 449 évig (1496-1945) Vép földesurai, gazdasági és társadalmi életének irányítói. A grófi címet a család II. Ulászlótól kapta 1494-ben. Erdődy Péter halála után (1547) a birtok hasonló nevű fiára, Erdődy II. Péterre szállt, aki az állandó török elleni háborúskodás hatalmas költségei miatt elzálogosította többek között a vépi területit is. 1557-ig Zrínyi Miklós volt a zálogbirtokos. A kastély történetében az első datálható átépítést 1615-ben Erdődy Tamás (Erdődy II. Péter fia) végezte el. Bár pontosabb leírás nem maradt fenn, de valószínű, hogy az épület ekkor kapta meg négyszögletes formáját, árkádos, oszlopos reneszánsz udvarát, tornyát és bástyáit.Gróf Erdődy I. Sándor és felesége, Csáky Krisztina – akit szépsége miatt „vépi Vénusznak” is neveztek - 1675-ben tovább folytatták a kastély renoválását, hogy a korszak kényelmi igényeinek megfeleljen a kedvenc rezidenciájuk. Az istállókat és a szérűket újjáépítették, majd zsindellyel fedték a várat, 1692-ben pedig kápolna került a délkeleti oldalra. Férje halála után Krisztina kétszer is férjhez ment, először gróf Draskovics Miklós országbíróhoz, majd megözvegyülése után gróf Bercsényi Miklóshoz, akivel a lakodalmat Vépen tartották. Az utóbbi házasságról Bercsényi titkára, Kőszeghy Pál költő hűen, 797 strófában tudósított Bercsényiről írt trilógiájának utolsó kötetében. Kőszeghy Pál nevét azért is érdemes kiemelni, mert leánya, Zsuzsanna később Bercsényi felesége lett, de halhatatlanná igazán Mikes Kelemen levelei tették, aki hiába szerette volna elnyerni a kezét. A kastély újabb átépítése 1726-ban, Erdődy II. Sándor irányítása alatt történt. Ekkor kapott az épület a 18. századi ízlésnek megfelelő barokk stílusú vakolást és festést, felépült a rézburkolatú toronysisak, megszüntették a magtárakat és az istállókat, helyettük lakószobákat alakítottak ki.1729-ben Erdődy László és Lajos érdekes módon osztoztak vépi örökségükön: a kastélyt mértani pontossággal osztották ketté. Az osztozási vonalon a folyosókat befalaztatták. Ennek következményeként a kastély északi részének nem volt rendes lépcsőfeljárata az emeletre. A problémát úgy oldották meg, hogy az észak-keleti szárny oldalára kívülről kétkarú lépcsőt építettek.A 19. században Erdődy III. Sándor utazó, tudós, művész és botanikus volt a tulajdonos, aki 1845-ben a kor divatos építészeti irányvonalának megfelelően, angol Tudor-stílusban nagy átalakítást végzett a kastélyon. A főhomlokzati tornyot bástyává formálták, sarkaira pedig további négy fogazott kisebb bástyát helyeztek. Az eredeti épületből ma már csak a lépcsőház korlátja, a faragott kőlépcső, a pompeji oszlop és a reneszánsz ihletésű sgraffito díszítés látható, melyhez Raffaello, híres olasz festő és építész színes metszeteit használták fel. A termek berendezéséről Pulszky Ferenc 1877 nyarán az Erdődy családnál tett látogatása után tudósított a Fővárosi Lapok egyik cikkében: velencei csillárok, családi arcképcsarnok, Tiziano Vénusza, holland intarzia, kínai porcelánok, sok arany és ezüst, a könyvtárban a magyar és az angol irodalom legkiválóbbjai.Ebben az időben épült fel a kastély nyugati sarkához a pálmaház is egy Velencéből származó szökőkúttal. A kutat ma a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. A kastélyparkot is újjávarázsolta, tájkert jellegűvé formálta, a kor leggazdagabb gyűjteményes kertjét hozta létre 78 fenyő- és 27 lombos fajjal, sokszínű növényanyaggal. A kastély átépítését Erdődy IV. Sándor is folytatta, az északi szárnyon lévő duplakaros lépcső helyére szobák és fürdőszobák kerültek, az üvegházhoz épített pavilon tetejét terasszá alakították, a kápolna mellé pedig sekrestye is került.Erdődy Ferenc 1940-ben vette át a birtokot, melyet aztán a Tanácsköztársaság idején államosítottak. Az I. és a II. világháborúban hadikórház működött a kastélyban, és a Hadügyminisztérium néhány osztálya is Vépre költözött. 1945-ben az Erdődyek birtokait is felosztották a falu szegény lakosai között, majd a szombathelyi Állami Gazdaság tulajdonába került, a kastélyt pedig 16 családnak utalták ki lakhelyül. A korábban virágzó kastélyban és parkjában óriási pusztítást végeztek. A berendezéseket, tárgyakat széjjelhordták, nagyon sok értékes és ritka fát kivágtak. Mindezek ellenére Erdődy Ferenc 1952-ig nem hagyta el Vépet, családjával a kiskastélyban lakott, Szombathelyen fűrészüzemet vezetett. 1983-ban halt meg Pecölben, ahol élete végéig a falu sekrestyése és harangozójaként szolgálta Istent, itt is helyezték örök nyugalomra. Két fia 1956-ban hagyta el Magyarországot, László (1937- ) Münchenben, Imre (1939-) Innsbruckban él.A vépi kastély történetében ismételt változást a pápai Mezőgazdasági Gépész Szakiskola Vépre költözése jelentette: teljesen felújították az épületet, a Műemlékvédelmi Felügyelőség irányításával. Forrás: Erdődy-kastély

Saját tapasztalataink

2015 márciusában jártunk itt. Az épületben már nem működik az iskola, le van zárva teljesen, őrzik, nem látogatható. Sok helyen beázik, potyog a vakolat, lassan kikezdi az idő. Talán még meg lehetne menteni, ha valaki úgy gondolná. Ellenben a parkja hatalmas és gyönyörű! Keresztben patak, nagyon szép. Valamikor egy arborétumként működhetett, mert rengeteg különleges növénynél tájékoztató táblákat találunk. Láttunk egy pár mókust, "varjú-fákat" és őzet is a parkban.

Megtekintések száma: 7162