Wimpffen - Károlyi-kastély

A Budától Székesfehérvárra vezető út mentén épült fel a XIX. században a Pelikán vendégfogadó, melynek helyén már a XVI. századtól állt egy fogadó, melyet később kúriává alakítottak át. A hagyomány szerint Hild József alkotása, ez a stílusjegyek alapján is valószínűsíthető. Az építtető németújvári herceg Batthyány Fülöp volt, aki valószínűleg az 1838-as jeges dunai árvíz után emeltette az épületet. A Batthyányak címerállata a pelikán, ezért kaphatta ezt a nevet a fogadó.
A fogadó 1845-ben már biztosan állt, ugyanis szerepel az érdi uradalom épületeiről készült felmérésben. A fogadó főépülete mellett, hossztengelyére merőlegesen különálló kiszolgáló szárnyak, valamint két istállóként működő oldalszárny épült középen kocsiszínnel. A kúria pincéjében egykor egy nagy átmérőjű kút állt, melyet mára betemettek.

1848-49-es szabadságharc idején osztrák tábornoki főhadiszállás volt a fogadóban. 1871-ben itt szálltak meg a báró Eötvös József kultuszminiszter földi maradványát kísérő gyászmenet tagjai az Ercsiben lévő Eötvös-kripta felé vezető úton. Az itt elfogyasztott villásreggeli után nevezte ki gróf Andrássy Gyula az új kultuszminisztert, dr. Pauler Tivadart.

A fogadó ekkor már báró Sina György görög származású bankár tulajdonába került, aki akkorra Magyarország egyik legnagyobb földbirtokosa lett: 26 uradalma, 5.120.000 hold földje volt. Nevét a Lánchíd pesti pillérjén is olvashatjuk az adományozók között. (1832-ben bárói címet kapott, hodosi és kizdiai előnévvel.)

Györgytől fia, Sina Simon örökölte a birtokot, akitől 1876-ban lánya, Anasztázia tulajdonába került, aki gróf Wimpffen Viktorhoz ment feleségül. Innen származik a községben használt Wimpffen-kúria elnevezés. A Wimpffen család 1884-re készült el a fogadó kúriává történő átalakításával.

Fiuk, Wimpffen Simon 1910-ben eladni kếnyszerült a kúriát nagykárolyi gróf Károlyi Imrének. Ettốl kezdve a birtok tiszttartói lakták az épületet néhány évig. 1923-tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben a Községi Elöljáróság költözött a kúria épületébe. 1979-től a Tanács fokozatosan elhagyta a kúriát, ezért 1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között. Ezen kívül a helyi könyvtár működik a kastélyban. Az épületegyüttes rekonstrukciója anyagi forráok hiányában mindeddig elmaradt. Egyik oldalszárnyában, melyet utolsó tulajdonosáról Gesztelyi-háznak neveznek, selyemkápitot utánzó díszítőfestést tártak fel.

Forrás: Magyar kastélylexikon

Képek forrása a Múzeum honlapja és saját fotók

Saját képeink 2025 nyarán készültek.

2001-ben a műemléki épületegyüttes rekonstrukciója során a főépületet rendbe tették, az oda nem illő, utólagos építményeket lebontották, és a kert is megújult. A város lakóinak és vállalkozásainak adományaiból sikerült a padok, kandeláberek beszerzése. A múzeum kertjének növényzetét figyelemre méltó fajgazdagság jellemzi. Legszembetűnőbb faj a vadgesztenye, melyek lombjai uralják a kertet. Fafajai közül a kora juhar, lucfenyő és a dió, míg a cserjék közül a babérmeggy, Júlia-borbolya és a hóbogyó az említésre méltó növényfajok.
A múzeumkert ad otthon a magyar utazók szoborpanteonjának. Az első Kőrösi Csoma Sándor egész alakos szobra volt, melyet még 11 szobor és egy napóra felállítása követett. A szobrok felállítására a közadakozásnak köszönhetően került sor.
A kastélyt 2001-ben felújították, nagyon szép állapotban van. A belső kert is gyönyörű! Az épületben egy múzeum működik, több állandó és időszakos kiállítással. Erről bővebb információ a múzeum saját honlapján található. Nekünk nagyon tetszett, ajánljuk a megtekintését!