Almásy-kastély - Kétpó - KASTELYOK.COM

Almásy-kastély - Kétpó - KASTELYOK.COM

Almásy-kastély

A birtok tulajdonosai, a kastély története

Almásy I. János 1677 királyi tábla aljegyzője, szolgabíró majd 1694-től Heves-Külső Szolnok vármegye alispánja, majd első viceispán, Gyöngyös város főterén Almásy-kúria, (korábban részletesen bemutatva az Almásyak résznél) - 1700. : 6000 forint fegyverváltságért megveszi a területet

Almásy II. János (1691-1765) jászkun főkapitány, hétszemélynök, + miskolci palota, Boconád, Mátraverebély, halmaji, mohi, csüllői birtokok és felesége révén egy birtok tulajdonosa Borsod vármegyében - 1719. : új, megerősítő adománylevelet kapott birtokaira III. Károlytól, mert bebizonyította hogy a terület az övé. (A lovagrend igényt tartott rá, a királyi kamara - nem tudván a királyi adományról - debreceni kereskedőknek zálogosította el korábban)

Almásy I. Pál (1721-1804) 1746-tól jászkun alkapitány, 1766-tól jászkun főkapitány, 1779-től hétszemélynök, Heves-Külső-Szolnok vármegye országgyűlési követ, királyi tanácsos - 1772.

Almásy II. János örökösei felosztják a birtokot, az itteni birtokot ő kapja meg.

Almásy II. Ignác (1751-1840) 1773-jászkun alkapitány, 1779-jászkun főkapitány, 1786-táblabíró, 1789-hétszemélynök, 1795-Bars vármegyei főispán, 1796-a nemesi felkelőség brigadérosa, 1811-udvari kamara elnöke, 1812-Temes vármegye főispánja, 1822-alkancellár, + pécsújfalusi Péchy-örökösök pásztói birtoka, kétegyházai és sarkadi uradalmak, amelyekre királyi adományleveleket is szerzett, a gróf a sarkadi, a kétegyházai és a gyulavári birtokokból elsőszülöttségi hitbizományt szerzett

Almásy I. Alajos (1788-1850) királyi kamarás,- 1740. : Apja meghal, ő örököl.

Almásy I. Dénes (1817-1871) a pásztói kastélyban élt - 1850. : megörökli a területet; - 1870. : halála előtt vadászkastély építésébe kezd.

Almásy II. Kálmán - Tulajdonába került apja halála után. A grófi család a pusztapói rezidenciáit és a hozzá tartozó birtok egy részét nem sokkal később eladta a Herczfelder családnak, amelyet az 1883-as III. kastély tulajdonosaként tüntetett fel. Az épület parkját szintén jelölte a térkép.

Herczfelder Zsigmond pusztapói uradalmának területe 1893-ban 1249 katasztrális holdat tett ki. A földbirtokos a XX. század elején komoly mintagazdasággal rendelkezett a környéken, különösen az itteni "kondorszőrű sertéstenyészet" volt híres, de a tenyészállatok is több nemzetközi és hazai versenyen nyertek díjakat. Herzcfelder Zsigmondtól fia, Herczfelder Manó örökölte a birtokot, aki 1906-ban fiának, Herczfelder Jenőnek adta át az uradalom irányítását, aki a hallei egyetem,en végezte tanulmányait.

1922-ben Herczfelder birtokát felparcellázták, csak a kastélyt és a földterület egy kisebb részét tudta megtartani, amelyen 1937-ben már fia, Herczfelder Pál okleveles gazda irányította a gazdálkodást. A földbirtokos 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár RT.-nek adta el a kastélyt és a hozzá tartozó 800 katasztrális holdas területet. (Herczfelder Jenő a birtok eladása után családjával Ausztráliába költözött).

A cukorgyár bérgazdaságot működtetett Pusztapón a majorban főként marhatenyésztés zajlott, amelyhez a cukorgyártás melléktermékeit használták fel. A kastélyban a cukorgyár igazgatójának lakását alakították ki. (Kétpó lakói még ma is "cukorgyári kastélyként" emlegetik az épületet.)

1945-ben államosítás után a kastélyban általános iskolát hoztak létre a környékbeli tanyasi gyerekek részére, emellett a '60-as években KISZ-klub működött a falai között. Az 1970-es években termelőszövetkezeti kezelésbe került az épület, ahol szolgálati lakásokat helyeztek.

1995-ig a termelőszövetkezet tulajdonát képezte a kastély, mely akkor már teljesen lepusztult és üres állapotban állt. A falak közül csak a főfalak álltak, ezen kívül a hosszú évek során szinte mindent elhurcoltak belőle. 1995-ben egy olasz-német-osztrák kft. vásárolta meg a tsz-től a leromlott állagú építményt, amelyen egykor a park terült el, majd 1998-tól kastélyszálló céljára újították fel." 2012-ig működött, de időközben népszerűtlenné vált, a tulajdonos eladta. Ma már egy magyar kft. kezében van, aki rendezvényházként szeretné üzemeltetni az épületet.

Forrás: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6.-7.kötet.



Saját tapasztalataink

A kastély egy teljes felújítás után 2017-ben Almásy Kastély Rendezvényház néven rendezvényhelyszínként újra megnyitotta kapuit. Lehetőség van esküvők, baráti- és családi találkozók, csapatépítő tréningek, tanfolyamok, születés- és névnapok, valamint egyéb egyeztetett rendezvények megrendezésére is. Ezekről bővebb információt valamint kapcsolatfelvételi lehetőséget a kastély saját honlapján találhat.


Esküvő megrendezésére alkalmas helyszín