
Szeleczky-kastély
Boconádot 1715-től a 19.század II. feléig 2 család: az Almásy és a Szeleczky birtokolta. Szeleczky Márton tábornok, Pest megye alispánja – huszár kapitányként részt vett a II. Rákóczi féle szabadságharcban a labancok oldalán- 1715-ben királyi adományként szerzett jogot a boconádi több ezer hektáros birtokra. III. Károly királyi ajándékként Alberti pusztát is neki adta, ahova 20 katolikus boconádit telepített le. Szeleczky Márton magtalan lévén boconádi javait 1741-ben testvére két fiára: Imrére és Sámuelre hagyta. Szeleczky Imrének volt a fia azon Szeleczky II. Márton, aki nevét műemléki kastély és templom építésével örökítette meg. Szeleczky de Szelec et Boconád Márton II 1717-1721. –ig pest vármegye alispánja, majd Országgyűlési képviselője. 1727. október 22-én bárói méltóságot kapott feleségével egyetemben, 1730-ban már királyi táblabíró. Boconádi birtokán 1760-ban kastélyt építetett. Annak építésével a Rómában dolgozó, Luganói származású Quadri Kristóf gyöngyösi kőművest bízta meg. Az öt holdas kertben álló U alakú építmény a barokk építészet remekműve a mai napig. Az előcsarnokban látható faliképek a négy évszakról, valamint a kocsi aláhajtó csehsüveg boltozatos mennyezetén lévő rokokó festmény valószínűleg Heller Jakab gyöngyösi festő remekművei. Szeleczky II. Mártonnak 1798-ban bekövetkezett halála után birtokát Szeleczky III. Márton örökölte, s lósport iránti hódolatául építetett lovardát a kastély déli oldalán. Szeleczky III. Márton 1818-ban bekövetkezett halálát követően, özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a kastély tulajdonosa. Gosztonyi Apollónia 1847-es végrendeletében a testvéreit: Gosztonyi Antalt és Alajost tette örököséül. A Gosztonyiak majd egy évszázadon át éltek Boconádon. A családfő 3 fia közül Kálmánnak Ötödrészt, Andornak Alatkát, Sándor fiának a boconádi birtokát adományozta. Gosztonyi Sándor ősei munkáját folytatta földjein. Felesége, akit a köznép „Méltónak” tisztelt, svájci származása ellenére jól beszélte a magyart, sokat volt cselédjei között. Egyszerű életet éltek. Három gyermeküket fogadott nevelők tanították. A családból Kálmán nem nősült meg. Andornak és Sándornak is 2 fiú és 1 leány gyermeke született. Gosztonyi Sándor és családja a II. világháború vége közeledtével elhagyta Boconádot, és az országot is. A Gosztonyi família tagjai később a világ különböző tájain találtak otthonra. Időnként hazalátogatnak Boconádra, Piroska nénihez egy jó kakaspörköltre s emlékezni. Néhány éve hozták haza, s a római katolikus templom kriptájában helyezték örök nyugovóra Gosztonyi Apollónia földi maradványát. A kastély értékeit a II. világháború alatt illetéktelenek széthordták. Később a Gépállomás, a Termelőszövetkezet használata alatt állapota tovább romlott. A 70-es években az északi szárnyából óvodát alakítottak ki. A80-as években állami pénzekből felújították a a kastély tetőzetét , déli szárnyából iskolai tantermeket építettek ki. A főépület restaurálására viszont forrás-hiány miatt már nem került sor, pedig az abban lévő helyiségek ma is oktatási célokat szolgálnak. Jelenleg külföldi kiajánlás alatt áll. Elképzelés szerint közmű-velődési szolgálatba állításával a kastély fontos lánc-szeme lehet a tarnai-térség kulturális vonulatának.Forrás: Boconád honlapja
Saját tapasztalataink
2024-2025-ben a kastélyt az Önkormányzatnak egy megnyert pályázat keretében sikerült felújítania, lassan ez be is fejeződik. Somogyi Lajos képei 2025 nyarán készültek.A felújítás előtt pár éve még iskolaként működött, elég romosan nézett ki. Fényképalbumunk második felében 2014-es képeket láthatunk, pl a hátsó főbejárat külső részén lévő gyönyörű rokokó falfestményeket is, amik most mintha eltűntek volna . . .
Megtekintések száma: 6632
- Megye
- Heves vármegye
- Helység
- Boconád
- Koordináta
- 47.641913, 20.187451
- Weboldal
- tovább a külön weboldalra