Püspöki-kastély - Fertőrákos - KASTELYOK.COM

Püspöki-kastély

Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház - kastély - állt. Az épület a középkor során több püspöknek adott otthont. Amikor Győr török kézre került, Rákos lett a győri püspökség központja. A rákosi püspöki kastély az 1529. és 1532. esztendőben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt.
Az idősebbik Draskovich György püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangját szerezte meg. Új községházát, új plébániát építtetett, iskola létesítéséről intézkedett. Ő kezdte meg a püspöki kastély újjáépítését is az 1580-as években. A jelenleginél akkor még sokkal kisebb kastélyban a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített. Az épülethez istálló is tartozott.
A kastély következő átépítésére a XVII. sz. utolsó harmadától a XVIII. sz. közepéig került sor. Mai formája 1745 után alakult ki. Az épület három győri püspök építkezésének eredményeként, évszázadok alatt alakult ki. A törökök által 1683-ban okozott károk kijavítását Christian August von Sachsen-Zeitz (1695-1725) - Magyarországon Keresztély Ágost néven ismert püspök - kezdte meg 1700 körül. Széchényi György püspök (1658-1685) megnagyobbíttatta a korábbi kastélyt. Az ő idejében építették ki mai hosszúságában a keleti szárnyat és részben a második oldalszárnyat. Így U alakú épület jött létre.
Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez fűződik Rákoson a püspöki kastély végső kiépítése és rokokó díszítése. Az építkezés 1745 körül kezdődött, s néhány évig tartott. Ő adta meg az épület külső és gazdag belső ornamentikáját, dekorációját, és alakította zárt, négyszög alaprajzúvá a kastélyt. A főhomlokzat előtt már a XVIII. században előkert terült el, a déli homlokzat előtti kis díszkertben pedig kerti ház, csorgókút és virágágyások között négy szökőkút állt. A kastélyt és kertjeit fallal kerítették.
A kastély délkeleti része alatt nagy pincék húzódnak, amelyek bejárata a kapualjból nyílik. A kastély pincéjéből alagút vezetett a patak alatt az erdőbe, amely mára beomlott. Az udvarban kapott helyet a lóistálló és cselédlak épülete, továbbá kisebb melléképületek. A kastély főhomlokzatát ma is a három nagy építkező püspök címere díszíti. Középen Keresztély Ágost összetett címere a kardinális kalappal. Balra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején álló kiterjesztett szárnyú sast ábrázol babérkoszorúval a csőrében. Jobbra Zichy Ferenc címere: ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül.
A XIX. század folyamán a kastély megőrizte korábbi beosztását és elrendezését, ugyanakkor Simor János győri püspök itt rendeztette be Magyarország első ismert üvegfestő műhelyét. Vezetésével Wilfing Józsefet, a soproni bencés gimnázium rajztanárát bízta meg. 1860 elején került sor az első próbaégetésre. Itt készültek a soproni Szent Mihály-templom és az Orsolyita templom üvegablakai is. A műhely 1867-ig működött. Forrás: Fertőrákosi kirándulás

Saját tapasztalataink

2015 októberében jártunk itt. Bár a fent jelzett honlapon a nyitva tartás október végéig tart, a helyszínen a kastély ajtajára kitett papíron szeptember vége volt jelezve, így nem jutottunk be. Kívülről már elég kopott az épület, de a díszítésén látszik, hogy valaha nagyon szép lehetett. A belső képek forrása az internet.

Megtekintések száma: 3313