Wenckheim-nagykastély - Csorvás-Nagymajor - KASTELYOK.COM

Wenckheim-nagykastély - Csorvás-Nagymajor - KASTELYOK.COM

Wenckheim-nagykastély

Gróf Wenckheim Sándor gróf csorvási birtokának 1600 holdas részét, illetve ennek központját Nagy major névvel illették. 1924-28 között itt építtette fel - valószínűleg egy korábbi uradalmi épület, az ún. "kiskastély" szomszédságában - új kastélyát Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A kivitelezés vállalkozója egy Hirtz nevű német építésvezető, a pallér Titz Jakab, a gyulai kőművesek vezetője Hack András volt. A kastély és környezetének ábrázolása az 1936. évi kataszteri térképen jól látható, s 1944-ből maradt fenn az a fényképfelvétel amely az épületet délkelet felől mutatja. Az új kastély (hrsz.2335) Észak-Déli hossztengellyel épült, haránttengelyében a meglévő 15 szobás kiskastéllyal alkotott építészeti kompozíciót. A településről vezető út és gazdasági vasút keleti oldalán a térkép díszkaput jelöl, ahonnan derékszögben tört, egyenes út vezetett a két - kis és nagy - kastély közötti sík területre. Itt a térkép ívekből, barokkosan metszett vízmedencét jelöl, s ilyen látható a kastély keleti homlokzata előtti terasz lábánál is. E medencék vasbetonból készültek, s a teljesen alápincézett, egyemeletes új kastély is a legkorszerűbb építőanyagokból és szerkezeti megoldásokkal épült fel külsőleg teljesen. Három rizalittal tagolt, tetőkupolákkal hangsúlyozott, mozgalmas tömegformája, megemelt földszintje még monumentálisabb hatást kölcsönzött a 60 szobás kastélynak. Főbejárata nyugat felé fordult, melyhez kocsifelhajtó vezetett. Pillérekkel gyámolított terasza alatt három boltíves ajtó az üres előcsarnokba nyílt. Valószínű, hogy belső terének kialakítása is a XVIII. század megoldásait követte, közösségi és lakóterei két traktusban, enfilade fűzéssel kapcsolódhattak egymáshoz. Az épület közepét, talán galériás aulaként kialakított bejárati előcsarnok foglalta el, mögé a kerti oldalra a nagyszalont helyezték volna. A kastélytól északra, a kertben egy újabb vízmedence, mellette 250 négyzetméter felületű és 150 cm mélységű úszómedence és fürdőpavilon-épület, valamint egy teniszpálya kapott helyet. Ennek pandantjaként, a bejárati kapu tengelyében, a felvezető út fordulója mögött újabb barokkos vízmedence húzódott, melyet kőfallal vettek körül. A medencéket 1924-ben Kopornyi és Kenéz nevű vásárhelyi kútfúrómesterek által fúrt kutak táplálták. A kastély építésével egy időben 35 hold korszerű technikával felszerelt (pl. földalatti csőrendszerrel öntözött) parkot létesítettek a meglévő és idetelepített növényekből. Az épületek közvetlen közelében elhelyezett vízmedencék ennek erősen architektonikus jelleget kölcsönöztek, míg a távolabbi kertrész - bár sétaútjait a kataszteri térkép nem ábrázolja - tájképi kert lehetett. A kertészek Dzurek Imre, Szák Mihály, Boldizsár István és Balázs János voltak. Az 1930-as években bekövetkező gazdasági válság, Sándor gróf nagyvonalú és pazarló életmódja, az amerikai utazások az örökölt vagyont felemésztették, így az adósságai fejében 1932-ben a birtokot Mándy Sámuel bankárnak zálogosította el. Sándor grófnak csak a kastély körül bekerített terület maradt, és 1944-ben még látta az első orosz katonákat, akik, hogy fosztogassanak, betörtek az üres és félkész kastélyba. A kastélyépületet 1977-ben robbantották fel, melynek következtében szinte teljesen elpusztult. Ma már csak az alapjai vannak meg.

Forrás: Békés megye kastélyai



Saját tapasztalataink

Itt még sajnos nem jártunk.


Megtekintések száma: 155